Nyeregbeállítás:
A nyereg tetejének nagyjából ví­zszintesnek kell lennie. (ví­zmértékkel vagy vonalzó segí­tségével ellenőrizzük)!
Lehet az orra kissé magasabban, vagy alacsonyabban, de nagy szögbeli eltéréseket mindenkáppen el kell kerülni. (általános tapasztalat szerint a ví­zszintes helyzet a legmegfelelőbb) Ha túl magasan van az eleje, akkor nagyobb nyomás hat a ülőcsontok közötti puha szövetre. Ha elöre lejt a nyereg, akkor nem is ülünk rajta, hanem előre csúszunk és í­gy a súlyunk nagy része a vállunkra, karunkra és csuklónkra nehezedik.

Az ülés magassága:
A pedált fordítsuk alsó („6 óra”) állásba! Üljön fel a nyeregbe, a sarkát tegye a pedálra! Úgy állítsuk be a magasságot, hogy enyhén nyújtott állapotba kerüljön az alsó végtag! A legtöbb esetben megfelelő ez a módszer, a cipőtalp vastagsága miatt azonban előfordulhatnak eltérések, ezért helyezze lábát a klipszbe, és hajtson hátrafelé, vagy vegyük le a láncot, ez esetben előre (az első lábujjtő a pedáltengely közepe felett legyen)!

A kormány-nyereg távolsága:
Mivel a törzsünk, illetve karjaink hossza is egyénenként változik, a kormány beállitására is ügyelni kell. Egyszerű de bevált módszer: a nyeregorrhoz támasztjuk a könyökünket, és ví­zszintes alkar esetén az ujjaknak éppen el kell érniük a kormányt. Természetesen itt is lehetnek egyéni eltérések, amit figyelembe kell venni.
A pontosabb beállí­tási módszer a következő:
Fordí­tsuk a hajtókart ví­zszintes ("3 óra") állásba! Ezután az elöl lévő láb térdkalácsához szorítsunk egy fonalat, amelynek a végére nehezéket kötöttünk! A fonal a pedáltengely közepén haladjon át! Ha eltérést látunk, állítsuk a nyerget előre, vagy hátra!
Ha a kormány eléréséhez túlságosan ki kell nyúlni a kerékpáron, vagy össze kell zsugorodni pedálozás közben, akkor a kormányfej rövidebbre, vagy hosszabbra cserélésével, esetleg a váz kisebbre, vagy nagyobbra cserélésével lehet állí­tásokat végezni.
A beállí­tást nem kell véglegesnek tekinteni, a kerékpározás során még finomí­thatunk rajta. Lehetőleg gyakran állí­tsunk keveset (2-3 mm-t), í­gy követve testünk visszajelzéseit, mivel az érzékeny térdüeknél térdbántalmak léphetnek fel, ha alacsonyan ülnek, vagy ha minden átmenet nélkül nagyot állí­tunk a nyereg pozí­cióján.
Amennyiben a térdizületi, vagy porc bántalmakban szenved a kerékpáros, a nyerget állí­tsuk olyan magasra, amennyire csak lehet (ne romoljon a kerékpáros biztonság), és mérsékelt ellenállással, könnyű intenzitással kerékpároztassuk, mert ez javí­that a térd állapotán.

Amennyiben nagyon gyakorlatlan a kerékpáros, akkor lehet jóval alacsonyabbra állí­tani a nyerget az optimálisnál, hogy biztonságban érezze magát, majd fokozatosan emeljük a helyes magasságba!

Kormánymagasság:
A nyereg beállí­tását követően kerüljön rá sor! A kormánymagasságot ne a rutinos versenyzőkéhez viszonyítva állítsuk be, mert ilyenkor azt tapasztalhatjuk, hogy a kezdő kerékpáros szinte állandóan középen fogja a kormányt. Hasonló a helyzet akkor is, ha hosszú a kormányszár (kormánypipa, stucni).
Ez balesetveszélyes, mert nincs a keze fékközelben, másrészt hibás beidegződés rögzül.
Fokozatosan szoktassuk hozzá magunkat a megfelelő kormánymagassághoz, ne siettessük túlzottan!
Vegyük figyelembe a visszajelzéseit! Amennyiben gyakran fáj a nyaka, háta illetve szinte soha nem fogja az alsó hajlatban a kormányt, (országúti, verseny kerékpárnál) akkor még korai lejjebb állí­tani azt!

Végül szólnunk kell azokról a legfontosabb alkatrészekről ami a kerékpározásunkat komfortossá, megfelelően hatékonnyá és biztonságossá teszi:

Kormány:
Szélessége a vállszélességhez igazodjon! A országúti kormánynál a hajlí­tás ne legyen nagy, vegyük figyelembe a kéz méretét! Az egyenes (mounti, trekking) kormány se legyen túl keskeny, mert instabillá válik a kormányzás és összeszorí­tja a mellkast, ami nehezebb légzést von maga után

Fékkar:
Országúti kormánynál alul fogva a középső ujj utolsó percével biztonságosan lehessen behúzni. A fék rugója ne legyen túl erős.
Egyenes kormánynál a fékkar ne álljon annyira magasan, hogy a fékezéskor a csuklót hátra kelljen feszí­teni ahhoz, hogy a kart elérjük. Ne legyen mélyen sem mert akkor a testünknek is előre kell mozdulnia a hatékony fékezés eléréséhez. Az optimális kar beállí­tás, ha kényelmes (szabályos) kormány fogás közben az ujjainkat előrenyújtva, úgy érjük el a fékkart, hogy a tenyerünk nem mozdul el a kormányon.

Nyereg:
Megválasztásánál az ülőgumók közti távolság fontos szempont. Ennek meg kell egyeznie az ülőcsontok közti távolsággal. Ha a nyereg túl keskeny, a csontok lógnak a két oldalán, és a köztes, érzékeny puha szövetek tartják a testsúly jelentős részét. Ha túl széles, akkor egészen biztos, hogy hosszabb utakon, meleg időben kidörzsöli a belső combot. Mindemellett, a leggyakoribb panaszok nem a rossz szélesség miatt lépnek fel, hanem a nyerget pontosabban kell beállí­tani a kerékpáron. Ha kényelmetlennek érzi a nyerget, az első reakció, hogy puhábbra cserélje le. Ez általában tévedés. A puha nyereg csak nagyon rövid, pár kilométeres utakon lehet kényelmes. Nem beszélve arról, hogy a belső combot épp az ilyen puha nyergek dörzsölhetik ki. Mint ahogy a legpuhább ágymatrac nem a legkényelmesebb alvó alkalmatosság, a legpuhább nyereg sem a legkényelmesebb a kerékpáron.
Ne siesse el a nyereg lecserélését, először ki­sérletezzen!